Láttuk már VMworld-ön és twitteren is szinte ömlött, hogy sikeresen portolta a VMware az ESXi kernelét a Raspberry Pi3 Model B-re. Van-e ennek így értelme, azon kívül hogy megmutatták azt hogy elindul?
Szerintem semmi. De szerintem ott hibáztak, hogy rPI-n tették és nem valami erősebb és persze tárterület és hálózati szempontból egy ilyen korlátozott rendszeren.
Semmi bajom az rPI-vel, mert én is használok egy háztartásban rögtön kettőt, VPN/Kodi/Pi-hole kombóval, de egy ESXi-t futtatva pont semmi értelme. Azért, mert a SD kártya bár ad tárkapacitást – USB-n lehet HDD/SSD-t tenni rá persze – de úgy két hét lenne mire egy legapróbb Linux betöltődne róla, aztán ezt tetézve még a RAM is elég kevés rajta. Nem gondolom, hogy egy rPI-n persze hat darab VM-et kell futtatni, de egyet rátenni sincs sok értelme, bár tényleg mobilissé tehető bármi ezek után.
Szóval én biztosan nem egy rPI-s ARM-on demóztam volna, hanem valami rendes ARM gépen. Értem én, hogy viszonylagosan gyártófüggetlennek kell lenniük, de azért mégiscsak sok közük van a DellEMC-hez. Csak, hogy annak a gyártónak egyáltalán nincs ARM alapú szervere. Ezért aláírom, hogy ez így volt a legjobb.
De ettől eltekintve mi értelme lehet? Újabb lendületet adni a compute virtualizációnak, egy újabb leheséges utat nyitni a ma már kifutott és elég magasan lefölözött piac mellé – amit az x86 virtualizáció jelent ESXi/HyperV/KVM képében. A VMware ereje jelenleg a teljes ökoszisztémában van. Minden elemet a végletekig integráltak és szerintem a piacon ez közel egyedi. Az ebből fakadó menedzsmenttel kapcsolatos lehetőségek, azok amik talán az Edge-ben is vonzóvá tehetik a gyártót. Picit nyögvenyelős az hogy VSAN witness-nek majd egyszer lehet használni. Előtte jó lenne megoldani hogy egy VSAN witness ESXi az ne csak egy VSAN klasztert tudjon kezelni. Kis országunkban ez nem gond, mi a költségek és – egy korábbi posztban ismeretett – levetett szerverre próbálok tenni VSAN gyakorlat miatt nem vagyunk a VSAN SDS országa, de elhiszem hogy a hyperscale és amerikai SMB fölötti cégek a sok-sok VSAN klaszterükkel már unják feltenni a századik nested ESXi-t witness-nek.
Ha más ARM szerverben gondolkodom, akkor el tudom képzelni a létjogosultságát. Például egy HPE Moonshot-ban az m400 cartridge-ek ARM-osak és ebből úgy 45 fér egy Moonshot dobozba. Na itt el tudom képzelni, azt, hogy amennyiben valakinek tényleg kis VM-ekre/konténerekre van szüksége, akkor ESXi-t feltéve hasznos lehet. A többi példában, ahol ESXi egy autóban szolgáltat platform-ot az autó minden rendszerének központosított formájában, az véleményem szerint teljes utópia és nagyon kicsi az esély, hogy megtörténhet. A gyártók a függőséget nem szeretik és ez itt elég erős vendor lock in lenne.
A másik az Edge computing és IoT. Na ezt a kettőt szeretem, ahogy sokan keverik. Edge-re akkor van szükség, ha a sok-sok szenzorból érkező információ összességére nincs szükség az adatközpontban, ahová azt továbbítani kell kiértékelés érdekében. Tehát inkább az elosztott számítási kapacitás, ami nagyon közel van az adatgyűjtés helyéhez. Az IoT pedig inkább az adatgyűjtés és azok továbbításáról szól.
Például:
- Ezer szenzor egy futószalagra szerelve. Szükség van-e arra, hogy az ezer érzékelőből érkező töredék másodperces mérési eredményeket egy adatközpontba továbbítsuk, ahol kiderül hogy az egész vagy jól működik vagy nem. Nincs szükség. Ide kell egy eszköz, ami helyben kiértékeli és csak azt továbbítja, hogy van-e baj vagy éppen nincs.
- Ezer szenzor egy területen, a széirányt és a szélerősséget méri. Itt a sok mérés maga az információ, ezáltal itt nincs sok értelme edge computing-al foglalkozni.
Ahol talán van helye az ESXi-nak, az pont ez az Edge. El tudom képzeni, hogy valahol előnyt jelent az izoláció, az erőforrások QoS féle kiosztása és hogy ne kelljen hat ARM eszköz, ha hat kölünböző szolgáltatás kell, amelyek egymással nem konkurálhatnak, továbbá szegmentálaknak kell lenniük. Például egy modernebb ATM-ben, ami context aware. Képes reagálni arra, hogy ki áll ott, mikor a kártyád bedugod az olvasóba – vagy érinted NFC-n – ehhez kapcsolva képes például az UI-t, arra változtatni mint amit a netbankodban beállítottál. Furcsának találom, hogy ha ma egy ATM UI-ja pont olyan, mint öt évvel ezelőtt volt. A funkciók is azonosak. Egészen biztos, hogy a Windows XP is az, ami öt éve is ott futott. Ehhez képest tényleg űrtechnika lenne egy ilyen ATM, pedig ennél még komolyabbra is lehet gondolni. Azt is el tudom képzelni, hogy ha majd oda jut a világ, hogy a digitális asszisztensek tényleg asszisztensek lesznek és nem debil középsős óvodások, akkor ismerősen szól hozzád a füleseden keresztül ha használod. Aztán ajánlatokat/tippeket is adhat, hogy kösd le a bankszámládon szabadon lévő pénzt egy hónapra mert most 1,5%-rá a kamat. Ebben van potenciál, de az ATM-ek a digitalizáció megkövült totemoszlopai.
Látom a lelkesedést, de várom azt hogy komolyabb hardveren is fusson, hogy elérhető legyen.
