Ott fejeztem be az előző részt, hogy éppen létrehoztam volna az első Virtual Data Center-t – továbbiakban VDC – de a form kért rengeteg policy-t is, amikben igen sok beállításra van lehetőség és fontos is, hogy pár dolgot testreszabjunk mielőtt akár csak az első kérvényünket beadnánk.
A VDC lényegében egy a vállalaton belül meghatározott entitás, amelynek erőforrások adhatók, általunk meghatározott mennyiségben és keretek közé szorított házirendeknek megfelelően.
Előtte még egyszer álljon itt a házirendek sora, mielőtt létrehozunk egy vDC-t.
Kezdjük a másodikkal, a „Computing Policy”-vel.
Magától értetődik, hogy amennyiben dedikált klasztert, resource pool-t és egyéb specifikus elhelyezési – például milyen hosztokra kerülhetnek virtuális gépek – és méretezési részleteket lehet megadni.
Ha ez kész, akkor „Storage Policy”-t kell létrehozni, ami nem más mint annak definíciója, hogy majd a VDC felhasználója, milyen datastore-okat használhat, lehetősége lesz-e NFS-s datastore-ra tenni a VM-eket például.
A következő lépés már sejthető melyik lesz, „Network Policy”-t fogunk létrehozni.
Itt hozzá kell adni legalább egy „VM Network”-öt, illetve többet, ha a VDC-ben szeretnénk ezeket a szolgáltatások számára elérhetővé tenni.
Én két vDS PortGroup-ot engedélyeztem, a felhasználónak jogot is adok, arra hogy válasszon. Az adapter fajtája kikényszerítetten VMXNET3.
Még van pár lépés, újabb házirendet kell definiálni, ezúttal a „Service Delivery” alatt, egy „VMware System Policy”-t.
Beállítottam az időzónát, a DNS részleteit, a Windows gépeknél azt hogy legyenek-e a domain tagjai, illetve létrehoztam egy VM attribute-ot is. Egy több szervezet által használt Automatizációnál, hasznos lehet a showback miatt, a költséghelyek szerepeltetése. Ezt a „Define VM Annotation” bejelölésével és egy vagy több „Custom Attribute” létrehozásával lehet végrehajtani.
Ha ez mind kész, akkor már közel járunk a VDC létrehozhatóságához, próbálkozzunk is meg vele.
Válasszuk az „Add” gombot, majd a „VMware”-t – bár ez az az igényektől függ.
Aztán egy egészen szép form nyílik, amiben meg kell adni a VDC nevét, majd lényegében azt, hogy melyik Active Directory csoport az, amelyikre érvényesíteni kívánjuk. Úgyanígy kell tennük a ha jóváhagyás kell ezen csoport által kérvényezett szolgáltatások általános folyamatában.
A korábban már létrehozott policy-k itt köszönnek vissza, válasszuk ki azokat. Amennyiben szeretnénk beállítani azt is, hogy a virtuális gépekre ki csatolhat be például ISO-t, ki-milyen műveletet hajthat végre a virtuális gépeken, akkor azt szintén megtehetjük.
A katalógust nem kell módosítani, amennyiben olyan szolgáltatást kér a felhasználó, aki tagja annak a csoportnak, amelyet a VDC-hez rendeltünk, akkor oda kerül majd telepítésre az adott szolgáltatás – amennyiben többnek is tagja a kliens, akkor választhat.
