UCS Director – Virtual Data Center, házirendek, katalógus és cél

Ott fejeztem be az előző részt, hogy éppen létrehoztam volna az első Virtual Data Center-t – továbbiakban VDC – de a form kért rengeteg policy-t is, amikben igen sok beállításra van lehetőség és fontos is, hogy pár dolgot testreszabjunk mielőtt akár csak az első kérvényünket beadnánk.

A VDC lényegében egy a vállalaton belül meghatározott entitás, amelynek erőforrások adhatók, általunk meghatározott mennyiségben és keretek közé szorított házirendeknek megfelelően.

Előtte még egyszer álljon itt a házirendek sora, mielőtt létrehozunk egy vDC-t.

Kezdjük a másodikkal, a “Computing Policy”-vel.

Magától értetődik, hogy amennyiben dedikált klasztert, resource pool-t és egyéb specifikus elhelyezési – például milyen hosztokra kerülhetnek virtuális gépek – és méretezési részleteket lehet megadni.

Ha ez kész, akkor “Storage Policy”-t kell létrehozni, ami nem más mint annak definíciója, hogy majd a VDC felhasználója, milyen datastore-okat használhat, lehetősége lesz-e NFS-s datastore-ra tenni a VM-eket például.

A következő lépés már sejthető melyik lesz, “Network Policy”-t fogunk létrehozni.

Itt hozzá kell adni legalább egy “VM Network”-öt, illetve többet, ha a VDC-ben szeretnénk ezeket a szolgáltatások számára elérhetővé tenni.

Én két vDS PortGroup-ot engedélyeztem, a felhasználónak jogot is adok, arra hogy válasszon. Az adapter fajtája kikényszerítetten VMXNET3.

Még van pár lépés, újabb házirendet kell definiálni, ezúttal a “Service Delivery” alatt, egy “VMware System Policy”-t.

Beállítottam az időzónát, a DNS részleteit, a Windows gépeknél azt hogy legyenek-e a domain tagjai, illetve létrehoztam egy VM attribute-ot is. Egy több szervezet által használt Automatizációnál, hasznos lehet a showback miatt, a költséghelyek szerepeltetése. Ezt a “Define VM Annotation” bejelölésével és egy vagy több “Custom Attribute” létrehozásával lehet végrehajtani.

Ha ez mind kész, akkor már közel járunk a VDC létrehozhatóságához, próbálkozzunk is meg vele.

Válasszuk az “Add” gombot, majd a “VMware”-t – bár ez az az igényektől függ.

Aztán egy egészen szép form nyílik, amiben meg kell adni a VDC nevét, majd lényegében azt, hogy melyik Active Directory csoport az, amelyikre érvényesíteni kívánjuk. Úgyanígy kell tennük a ha jóváhagyás kell ezen csoport által kérvényezett szolgáltatások általános folyamatában.

A korábban már létrehozott policy-k itt köszönnek vissza, válasszuk ki azokat. Amennyiben szeretnénk beállítani azt is, hogy a virtuális gépekre ki csatolhat be például ISO-t, ki-milyen műveletet hajthat végre a virtuális gépeken, akkor azt szintén megtehetjük.

A katalógust nem kell módosítani, amennyiben olyan szolgáltatást kér a felhasználó, aki tagja annak a csoportnak, amelyet a VDC-hez rendeltünk, akkor oda kerül majd telepítésre az adott szolgáltatás – amennyiben többnek is tagja a kliens, akkor választhat.