Kétségtelen, hogy minden médiában, felületen és konferencián van szó az “edge computing” és “Internet of Things” témákról. Természetesen kiemelt relevanciája van ezeknek a mai világban, de nincs olyan ruha ami mindenkire jó lenne. Beszélgetek olyan ügyfelekkel, akiknek X/Y gyártó elpuffogtatta ezeket a kifejezéseket és értik is nagyjából, hogy miről is van szó, de abszolút nem tudják ezt magukra vonakoztatni.
Teszem hozzá, hogy nem az Ő hibájuk!
Picit mellékszál, de igaz ez nagyjából mindenre, felhőre, hiperkonvergens rendszerekre, SDN megoldásokra akármi. Attól, hogy a marketingesek úthengerén most ez a zászló lobog, még nem kell mindent ezzel leasztfaltozni.
Minden vállalat rengeteg adatot állít elő, ezek jó mércéje a napi mentés mennyisége. Attól mondjuk, hogy számosságban mennyi adat változik, mennyi új keletkezik, még nem lesz szükségünk “big data”-ra, hogy valami értéket nyerjünk ki belőlük. Ezért is rossz szerintem kis hazánkban azzal érvelni, hogy az Uber így és úgy, na meg a Facebook ezt így csinálta meg és milyen jó lett nekik. Más a skála és másak a lehetőségek is. Amúgy sem esik jól például egy közepesen játszó NB 2-es focistának, ha azt mondják neki, hogy amúgy Christiano Ronaldo 42 méterről simán betette volna a bal felső sarokba, kár hogy neki 3 méterről nem sikerült az üres kapuba.
A munkahelyemre értve ezt az egész hype-ot, egyáltalán nem tudom elképzelni azt, hogy például, hogyan lennénk képesek további értéket előállítani abban az üzletben, amiben dolgozunk. Ezzel szemben gondoljunk csak bele például bármelyik autómegosztó szolgáltatónál ugyanebbe.
Tények:
- Több autójuk van – ez felfogható egy-egy adatforrásnak
- Sok ügyfelük van – ez felfogható az adatot indirekt előállító entitásnak
- Az üzletük nagyban épül fenti kettő által létrejövő szolgáltatásra, annak minőségére és – bármilyen furcsán hangzik – élményére, megbízhatóságára
Mivel minden egyes autó tulajdonképpen komoly mennyiségű adatot állít elő, sok információt képesek kinyerni. Azonban az nagyon téves út, hogy mindent be is gyűjtök, el is tárolok és lehet kielemzem, de az is lehet hogy nem (viszont milyen jó lesz ha valakit érdekli az, hogy hány percet használták átlagban az ablaktörlőt július harmadik hetében a XIII. kerületben). Ennek az adatnak van információtartalma? Mi van akkor, ha tudom például hogy két percet.
Komolyra fordítva a szót, az üzleti modelljük alapja, hogy mindig legyen elegendő autó, azokon a helyeken ahol a kölcsönzési szokások azt mutatják, hogy adott időszakban, a legtöbb bérlés azon a helyen történik. Szintén fontos lehet az is, hogy a bérelt autó, ne éppen a bérlő alatt mondja fel a szolgálatot. Ami még fontosabb, az az, hogy abból van bevételük, ha mindig tudják, hogy hol van az autó, ki bérelte ki és mikor indul, illetve végződik a bérlés.
Ez azért elég jól nevezhető IoT-nek. Ha a gyűjtött adatokat helyben értékeli ki egy komponens, akkor már edge-nek. Ez utóbbi akkor lehet érdekes, ha nyilvánvalóan be lehet gyűjteni a sok-sok mért adatot egy ilyen csomópontról, de amennyiben minket csak egy számított érték érdekel, akkor valamilyen mértékű számítási kapacitást le kell tenni egy ilyen node-ra. Ez nem csökkenti a kinyerhető adatok mennyiségét és minőségét, viszont a kommunikációs megoldással szemben támasztott követelményeket csökkenti és lehet lehetővé teszi az autonóm/offline működést, olyan áron, hogy számítási teljesítményt és intelligenciát kell tennem minden autóba.
Nem mellesleg pont itt látja az üzletet sok hardvert gyártó cég, az egészen kisteljesítményű számítógépektől, a rack méretű gépekig lehet venni bármit ebbe a kategóriában. Igazából ez sokszor nem is olyan speciális célhardver, hanem inkább egy kategória, amibe az ilyen edge-en található eszközöket értjük.
Például a Netflix és a Spotify is alkalmaz ilyet, csak náluk a régiós vagy országos szinten elhelyezett – tartalmuk gyorsítótárazásra használt – kiszolgálók tekinthetőek edge-nek.
Ebből kiindulva nem gondolom, hogy minden ügyfélre kreálható felhasználási mód, de jó részükre teremhető valamilyen megoldás, amiből értéket tudnak kivenni. Ez nem technológiai kérdés, hanem üzleti, mármint például egy pizzafutár cégnek megéri-e a befektetés egy olyan “rendszerbe”, ami napi bontásban mutatja neki, hogy pontosan mely életkorú emberek rendelnek délelőtt 11 és délután 3 között pizzát és milyen címekre viszik ki azokat a futárok. Ehhez köthető például valamilyen akcíó, például hogy amennyiben nagyobb pizzát választ egy ilyen célszemély, akkor belépőt nyerhet a Budapest Park valamelyik koncertjére. Nyilván ez a réteg erre fogékonyabb, mint egy irodaházban dolgozó 45 éves anyuka – csak példa volt – tehát az ügyfelet, a legnagyobb eséllyel érdeklő promócióval lehet betalálni.
Tehát nincs másra szükség, minthogy például internetes rendeléskor begyűjtjük – GDPR szabályokat alkalmazva – az életkort és a címet. A rendeléssel együtt ezt rögzíjük, a címet megfelelően anonimizálva – a házszám jelen esetben mondjuk nem annyira fontos, a kerület annál inkább – letároljuk. Na ebből már készíthető valamilyen elemzés, ami hasznáható. Ez még nem az a deep dive adatbányászat, de megteszi. Kicsiben kell indulni.
Csak remélni tudom, hogy nem égetik el az edge/IoT/big data szavakat még jobban. Mielőtt fejest ugrik bárki, bármi ilyenbe, gondolja át picit és ne a hype miatt vegyen ilyet, hanem azért mert segíti az üzletet.
Sajnos igaz a mondás, miszerint “ha van egy kalapácsod, akkor mindent szögnek nézel.”
Ennek analógiája egyébként pontosan a digitalizációs stratégia, amivel az útóbbi – minimum – öt évben sokan szenvednek. Volt egy előadás, amit az MTA-n tartott Mobilfizetési Szimpóziumon tartottam hasonló címmel, 2018-ban és ott bátorkodtam példaként felhozni a postát. Tipikusan egy olyan terület, amit nehéz digitalizálni, mivel core üzletük maga a fizikai levél kézbesítése.Hogyan fogják ügyfeleik körében üdvözölni az én generációmat, ha már én sem járok postára. Nem fizetek be személyesen csekkeket, nem küldök képeslapot, sem levelet. Az utánam következő generációk pedig szerintem még sosem jártak postán. Na egy ilyen közegben kell kitalálni azt, hogy a digitális világban hol van szerepük és hogyan kell változni, hogy versenyképesek maradjanak. Az ioT, a big data egy eszköz ebben a transzormációban, de kell egy stratéga, aki tudja hogy milyen üzleti kihívásra, melyik fegyver a leghatékonyabb.
