Korábban már foglalkoztatott a téma és sokszor prezentálok úgy, hogy azt is kihangsúlyozom, hogy egy bizonyos megoldás több technológiai területet, az infrastruktúra több szeletét is lefedi. Például egy felügyeleti megoldás, de még inkább egy automatizációs szoftver képes például a tárolók, SAN eszközök a szerverek profilozásán keresztül, például a virtualizációs szoftver telepítésére és konfigurációjára is.
Olyan embert szeretnénk egy ilyen konzol elé ültetni, aki kicsit mindegyikhez ért. Nem szükséges, hogy meg tudja mondani, hogy a tárolóban éppen hány megabyte egy chuncklet, vagy mi az az F port egy SAN switch-en, viszont képben legyen azzal, hogy mi az a RAID6 és a dedup, tudja azt, hogy 16GBit/s egy SAN port, van olyan hogy zóna és tudja azt, hogy a VM-eket egy port group-hoz kell csatolni, ha szeretnénk nekik hálózatot biztosítani.
Hatványozottan megjelenik ez például egy felhős környezetben. Egy AWS/Azure/GCP architekt, nem a legélesebb kés a high end tárolóval foglalkozó szakemberek fórumán és nem ő a legfrissebb CCIE mérnök, ugyanakkor tudja melyik komponens mire van, tehát tisztában van a rendelkezésre álló építőkockákkal és azokat úgy tudja kapcsolni, hogy a végén az igényeknek legjobban megfelelő, működő rendszer legyen belőle. Ez például egy IaaS vonalon levezetve ténylegesen annyit jelent, hogy be tud méretezni egy VM-et – azaz tud választani a T-shirt méretekből – mivel ismeri hogy melyik CPU, melyik memória-intenzív. Ki tudja választani, hogy premium SSD-re kell tenni és melyik kötetet, be tudja állítani a mentés ütemezését, tud elé egy load balancer-t tenni és mindezt egy gateway-en például elérhetővé tudja tenni a céges VPN-en keresztül, vagy publikálni tudja a load balancer-en keresztül a nagyvilágnak. Szerintem érthető, hogy miért az ilyen cloud-os szakemberek a legkeresettebbek a piacon. Horizontális tudásuk van és minden termék abba az irányba halad, hogy ne kelljen hozzá deepdive tudás. Egy állásinterjú alkalmával is egészen biztos, hogy feltesznek olyan szakmai kérdéseket, amelyek egy kapcsolódó szakterülettel kapcsolatos, de elsődlegesen nem a pozíció szűkebb értelembe vett kiírásával.
Legjobb példa egy a Nimble és a 3PAR. Előbbinél beírod hány giga tárterület kell, mi lesz rajta és akarod-e replikálni. Kész. Az utóbbinál, a megfelelő CPG-t létrehozod a kívánt RAID szinttel és adat+paritás számmal, létrehozol egy volume-ot, blokkméret, copy cpg, autogrow meg még kismillió más beállítás és kész is vagy. Utóbbira is van igény, de nemcsak a HPE-nél, hanem a Dell-nél is már rájöttek arra, hogy ez nem a jó irány. Mindenhol egyszerűsítenek. Innentől nem kell tudni, mivel a tudás birtokában sem tudnád másra állítani a rendszert, hogy RAID6+2 az mégis mi.
Másik ilyen példa a VMware NSX. Ez az én személyes kedvencem. Ez a VMware-rel foglalkozó emberek területe. Szóval egy hálózatvirtualizációs termék, nem hálózatos kompetencia. Ugyanakkor ha a Cisco némiképp hasonló termékéről beszélünk, azaz az ACI-ról, akkor az viszont hálózatos terület. A Cisco Nexus 1000V-s időkben, mikor a VMware-ben olyan switch-eket használak, akkor a virtuális hálózatok is hálózatos területnek számítottak, amiben a VMware-es adminoknak tilos bármit tenniük. Most, hogy nincs 1000V, helyette van vSS/vDS és N-VDS az NSX miatt, most legyen inkább a VMware-es üzemeltetésé. Az NSX-ben a VPN, a load balancer – már Avi networks LB is van – és azért a routing/switching rész is olyan, aminek van hálózati megfelelője csak appliance/vas formájában (F5, ASA, Fortigate, Checkpoint, PaloAlto stb).
Tisztelem azokat, akik valamihez vertikálisan értenek és a legjobbak azok a területen, főleg azért mert én egyáltalán nem értek mélyen semmihez. Már régóta arra törekszem, hogy kiépítsek egy horizontális tudást, maximum 3-4 területtel, amiben picit jobban el tudok merülni, de a többit csak amolyan „awareness” szinten. Ez nagyon sok olvasást és önképzést igényel. És ha nekem egy integrátornál foglalkoztatva ez ekkora probléma, akkor el tudom képzelni, hogy egy ügyfél oldalon ülő kollégának milyen helyzete lehet.
Hogyan képződik a magyar IT szakember?
Ekkor döntöttem el, hogy picit utánajárok annak, hogy vajon mások miképpen képzik magukat, hogy képzi őket a munkáltatójuk. Fel is vettem a kapcsolatot az öt legismertebb, IT oktatással foglalkozó céggel és feltettem néhány kérdést. Az ötből, kettő nagyon készségesen válaszolt is, remek anyagokkal, a másik három pedig mégcsak elutasító válaszra sem méltattak.
Első kérdés: Milyen összetételben jelentkeznek tanfolyamra privát és céges megoszlásban a tanulók? Ki fizeti a tanfolyamot?
A válaszok alapján az egyik megkérdezett központál 95%-ban, a másiknál 99%-ban válalaltok finanszírozzák a tanfolyamokat. Az is kiderült, hogy létezik tanfolyam-turizmus is, azaz külföldről érkeznek csak a tanfolyami részvétel miatt emberek, mivel itt olcsóbb a tanfolyam, mint nyugaton. Teszik ezt azért is, mert a vizsga után a munkáltató magasabb bérezést ad. A két cég összesen 11 ezer oktatott diákkal a háta mögött válaszolt.
Ezek alapján kijelenthető, hogy az önköltséges képzés saját költségen lényegében elhanyagolható, ugyanakkor látszik egy olyan trend, hogy a tantermi oktatások mellett a saját ütemben elvégezhető tanfolyamok vagy éppen webes, de szintén instructor led képzések kezdenek terjedni. Azért is nő a népszerűségük a privát szférában kiemelkedően, mert olcsóbban kínálják a központok az ilyen formátumokat. Véleményem szerint igazán versényképesek csak a webes instructor led tréningek lehetnek az osztálytermi képzéssel, de aláírom azt, hogy a webes self-paced oktatások is rengeteg előnnyel bírnak, nem mindenkinek fontos, hogy tudjon kérdezni.
Második kérdés: Milyen arányban állnak a vizsgázók és a tanfolyamon részt vett emberek? Itt azt értem, hogy gondolom több egyén vizsgázik, mint amennyi tanfolyamon is részt vesz, ugyanakkor aki tanfolyamon vesz részt, az jó esetben vizsgázik is.
Ezt reprezentatívan felméri nem lehet, főleg adatvédelmi okok miatt. Valaki részt vehet egy tréningen egy cégnél, míg egy másiknál pedig vizsgát tehet. Az mindenképp látszik, hogy a fentebb említett 11 ezer diák – egy egyén több tanfolyamon is részt vehet – 1400 darab vizsgát kísérelt meg, ugyanakkor távozhat vizsga nélkül is.
Ez meglepett, mármint hogy picivel több mint 10%-a vizsgázik csak az embereknek és ez még érdekesebb, akkor, ha tudjuk hogy nem minden gyártó ír elő tanfolyami részvételt a vizsga előfeltételeként. Azért lehet ez így, mert a két cég válaszai alapján az látszik, hogy a legtöbb vállalat a tanfolyamot támogatja a dolgozó számára, de a vizsgát nem, attól tartva, hogyha sikeres vizsgát tesz a szakember, akkor azzal nő az értéke a piacon. Ha nő az értéke a piacon, akkor pedig más munkáltatónak is érdekes lehet, felmond és elmegy. Ez szerintem struccpolitika, főleg hogy a visszajelzésekben azt látom egyre magasabb a hajlandóság a tanulók között a vizsga önköltséges finanszírozására. Rövidtávon lehet hatékony, de egyrészt demotiváló, másodsorban hátráltató, mivel devalválja a szakember tudását a jövőre nézve.
Az is kiderült, hogy a vezetői képzéseken (ITIL) a résztvevők 60%-a tesz vizsgát és az IT üzemeltetéssel kapcsolatos oktatások után úgy 30%. Most felmerül a kérdés, hogy a fenti 11 ezer tanfolyami részvételre, hogyan eshet ilyen százalékok mellett 1400 darab vizsga. Abból áll a differencia, hogy nem csak IT vezetői és fejlesztő/üzemeltető képzések vannak az oktatási cégek portfóliójában. Szintén növekvő ternd a VMware képzések mentén a haladóbb képesítések megcélzása – ezek a VCAP szintű vizsgák – illetve egy gyártón belül a horizontális mozgás és bár azonos szintű vizsgák, de mégis egy más terület megismerésének igénye.
Harmadik kérdés: Általános sikerességi ráta? Itt az érdekelne, hogy egyébként aki vizsgára megy, az felkészülten teszi-e.
A sikerességi ráta általánosan 65-70%, de ez erős megoszlással áll elő az egyes gyártók vizsgáiból. A passing score sok vizsgán 60%, így ott nagyobb arányban tesznek sikeres vizsgát ezáltal nem eldönthető, hogy azért mennek át ezeken 90%-al a vizsgázók, mert megfelelően felkészültek vagy azért mert az anyag 60%-át tudják „csak”. A tanfolyamot elvégzők és a rögvest azután vizsgát tevő emberek előnyben vannak. A sikerességi ráta akkor esik meredeken, mikor a gyártó „second shot” akciót hirdet meg, ekkor sok a bukás, mivel felmérni jönnek a vizsgázók a célt, hogy a második – és számukra éles – vizsgán biztosan sikeresek legyenek. Eddig erre nem gondoltam, de az egyik válaszban azt kaptam, hogy ez a gyártó tulajdonképpeni ingyenes motivációja a képesítések megszerzésére.
Negyedik kérdés: Mennyi az olyan tanuló, akik évente visszatérően képzik magukat?
Érthető módon ez is olyan mérés, amit csak úgy lehetne pontosan látni, ha cégeken átívelően vizsgálnánk. Egyik válaszadónál a tanulók 50%-a visszatérő, azaz egynél több oktatáson is részt vesz a következő egy évben. A másik válaszadónál szintén sok a visszatérő nebuló, sok olyan van aki 1-2 éven belül újra tanulni érkezik.
Én nem vettem részt a VMworld-ön azon az előadáson – de az egyik ilyen oktatócég oktatója igen – hogy egy évben, egy hétnyi oktatást hajlandó egy cég, egy dolgozónak biztosítani, ennyit hiányozhat indirekt módon a munkából. Ez globális felmérés és én úgy gondolom, hogy itthon ez inkább kétévente 1 hét. Ezzel szemben ha évente 2 hét lenne, akkor is iszonyatosan kevés lenne, mivel a tanfolyamok tematikusak, azaz egy gyártó egy-két termékével foglalkoznak. Azaz átfogó tudást nem adnak, hanem vertikálisan fejlesztenek.
Szerencsére terjednek a személyre szabott oktatások is, amelyek bár gyártói vizsgára nem jogosítanak, de mégis olyan tudást adnak, amely az adott cégre nézve fontos, illetve a szakemberek számára lehetőség szerint mégis több területet fed le. Több integrátor is foglalkozik ilyen oktatással, ahol például nem csak a Cisco eszközökön lehet megtanulni az MPLS beállítását, hanem több gyártónál vagy éppen nem csak az MPLS-t.
Üdvözlendő az on demand, web based de instructor led tréningek megjelentése és a személyre szabott oktatások megjelenése. Ideje lenne abba belegondolni minden az oktatáson költséget megtakarító vállalatnak, hogy ezzel saját fejlődésüket gátolják és a legjobb dolgozókat fogják elveszteni, mert nem minden szakember tartható meg pusztán javadalmazással.
