HPE Primera – modellek, konfigurációk

Minden bizonnyal több helyen olvashattatok már a HPE Primera (ejtsd: prájmera) tárolókról, ha máshol nem, akkor nálam. Most hogy egyre több és több információ publikus a termékről, ideje picit részletesebben is írni róla, milyen lehetőségei vannak és nagyjából milyen teljesítményre képes egy-egy ilyen eszköz.

Chassis

Két ízben létezik, viszont alapvetően ez egy all flash platform, ennek megfelelően a hibrid kiépítés csak néhány országban kapható, jóváhagyással. Egy hibrid modell is lehet csak SSD-vel szerelve, az all flash pedig nyilvánvalóan csak flash-el működhet.

Azért ennyire nem egyszerű, mert alapvetően két doboz létezik, a 2U-s és a 4U-s. A 2U-s chassis-ban A/C 630/650/670-as/es kontrollerek lehetnek párban, a 4U-s dobozban pedig A/C 650 vagy A/C 670-es kontrollerek kettő vagy négy (később lehet válzotás).

A 2U modellek és a 4U méretű, de két kontrollert tartalmazó keretek 24 darab, a 4U-s, de négy kontrollert tartalmazó keret pedig 48 darab 2,5″-os HDD/SSD-t tudhatnak magukban.

A 4U-s doboz így néz ki:

Ezek között kiesés nélkül upgrade-elni a nagyobb modellekre, a több kontrollerre, viszont érdemes előre gondolkodni, mert a 2U-s kiépítésről a 4U-s formátumra átállni, nem hajtható végre – nem támogatott/nem in place.

Disk Enclousre

Kettő, de inkább csak két kiépítés létezik, közös jellemzőjük, hogy csak 2U-s lehet. Az SFF verzióval érdemes foglalkozni, abba 24 darab 2,5″-os SSD – HDD (sicc) – fér bele. Létezik a képen látható LFF modell is, amibe 12 darab 3,5″-os is, de értelemszerűen annak csak a hibrid modellnél van HDD-vel használva létjogosultsága, azt pedig nem győzöm hangsúlyozni, hogy senki se akarjon használni – nem is minden országban lehet vásárolni.

Controller

A fenti nevezék már elárulta, de létezik 630-as, 650-es és 670-es kontroller is (utóbbiból van 1TB RAM-mal szerelt is). Fizikai valójában egyébként az A és a C modellek kontrollerei azonosak. A 630-asból csak két kontroller tud együttműködni, a 650/670 modellek lehetnek kettesével vagy négyesével. Ez abból fakad, hogy a 630-as csak egy processzort és egy ASIC-ot tartalmaz, a nagyobb modellek mind kettő processzort és négy ASIC-ot. Az ASIC-ok végzik egyébként az internode kommunikációt – többek között – minden ASIC egy másik node-dal.

Ebből fakadóan az IOPS és maximális kapacitás számai is a nagyobb modellek felé növekednek.

A hibrid modellekről többet nem beszélek, aki mégis hibrid tárolót szeretne az a 3PAR vonal, nem a Primera.

A maximális kapacitás tekintetében két számról kell megemlékezni, mert van a maximális kezelhető SSD szám és a maximális kapacitás. A legkisebb modell esetében az 1,92TB-os lemezekkel a maximális kapacitás éppen elérhető, szóval éppen megtelik – két hely marad, ami egyébként minden modellre jellemző.

A nagyobb modelleknél az 1,92TB-os SSD-kből nem tehető bele elegendő, a maximális kapacitáshoz. Fontos, hogy a fenti számok nem jelentenek minden esetben balanced konfigurációt R6 10+2 esetén például. Ezek elméleti számok!

Minden esetben igaz, hogy modelltől függetlenül, a minimálisan szükséges SSD-k száma mellett még nem fogja a teljes és maximális sebességet hozni egy kontroller (pár). És itt szeretném felhívni az interneten mindenfelé látható IOPS és késleltetés adatokra, gyártótól függetlenül. Az IOPS önmagában semmit sem jelent, kb olyan mintha azt mondom hogy az én autóm 600 lóerős, de nem adom meg a súlyát. Egy kamion és egy Ferrari GTC Lusso is 600 lóerő, csak éppen a Ferrari 1740 kg, a kamion pedig – vontatmány nélkül – 7500 kg. Szintén van olyan gyártói anyag, amiben az az írási IOPS 8k-ban, az olvasási meg 4k-ban van megadva, ezzel azt elérve hogy az ott látható értékek nehezen értelmezhetők és végképp azokat a méréseket mutatják, ahol az adott tároló a legjobb. Attól még lehet szemétre való, hogy 4k írásban nagyon szép értéket produkál, de 4k olvasásban meg nagyon alacsonyat. Emiatt minden alábbi információt fenntartással kell kezelni és a kiválasztás során saját adatokkal tervezni, nem az itt láthatókkal.

Itt az a rész következne, amiben a teljesítményt vesézem ki, de legal okokból ezt nem tehetem. Kiszámoltam a minimális SSD-szám mellett elérhető teljesítményt a modellek sorozatában és meghatároztam azokat a pontokat, ahol az SSDk számának növelése már nem skálázza feljebb egy adott modell teljesítményét. Ezeket nem publikálhatom, szóval amennyiben érdekel titeket, akkor keressetek engem bátran! Egyelőre nincs Primera tároló a kezeim között, minden kinyert mérési érték egy partnerek számára elérhető programból van, amit élő adatokkal töltenek fel, de ezek a mérések titkosak. Nem világos, ha ez a világ legjobb tárolója és az utolsó, amit bámelyik ügyfél vásárolni fog, akkor miért nem lehet ezeket publikálni.

Összefoglaló

Élőben már láttam HPE Primera-t, még nem teszteltem soha – és nem is akarom – mivel egy ilyen erős tároló kihajtása és megfelelő terhelése is nagyon komoly feladat. Igaz ez a tervezésre is, mert pontosan ismerni kell mire kell a tároló, hiszen szépek a fenti számok, de senki sem fogja a szekvenciális írással terhelni.

Tényleg nem viccelt a gyártó, mikor kitalálta a kontrollerek architektúráját, ami egész biztosan a következő 5-8 évben dominálja majd a Tier 0 tárolók piacát, tenkinve hogy a fenti számok deduplikált/tömörített adatokra értelmezettek és ezek mellett képesek 1ms alatti késleltetést kiépítéstől függően akár az IOPS maximumáig. Vártható még pár cikk arról, miképp lehet fogyasztani egy tárolót, hiszen a nyers erő ma már egyáltalán nem elég – csak szükséges – egy modern környezetben.