A toborzók, fejvadászok, HR-esek – bocsánat nem ismerem a ranglétrát – sajnos engem is meg-megtalálnak ajánlatokkal, amik inkább hirdetések, viszont törlés előtt elolvasom átlag minden negyediket. Eltekintve attól, hogy olyat keresnek aki mindenhez ért, midenből évtizedes gyakorlatuk van, egy dolog ragadja meg a tekintetem a juttatás szekcióban: „home office heti 1-2 nap”.
Öt éve prémium volt, két éve juttatás. Aztán 2020 ezt átlendítette arra, hogy kötelező home office, akkor is ha a vállalatnál egyáltalán nem volt ilyen. Ha a munkáltatónak vált elemi érdekévé, hogy a termelékenységét legalább részben megőrizze, akkor egyből mehetett az otthoni munka. Nyilván egészen addig, mikor a munkavállalónak lett volna érdeke, hogy egy-egy napot ne kelljen az irodába bemennie, akkor az nem volt lehetséges.
Aztán hirtelen a munkavállaló is tudatára ébredt, rájött hogy így is lehet. Hogy mindaz a mi az irodához köti – értsd kávégép, nyomtató és a céges wifi – igazából nem is annyira létszükséglet. Nem kell naponta 50 percet utazni az irodába, aztán majd haza még 50-et – nem mellesleg nem kell a tömegközlekedési eszközön 100 másik emberrel közös levegőt szívni. Dolgozhat bárhol ahol internet van, legyen az a tatai Öreg-tó partja vagy az Alföld kellős közepe. Értékesebb lett ettől ő? Nem. Értékesebb lett a munkáltató? Igen.
Várj! Micsoda?
Ahogy mondom. Napi két órát kapott vissza az életéből. Ezt nem pénzbe kapta meg, hanem időben. Azt amit pénz nem fizethet meg. De mivel vége a pandémiának, mintha meg se történt volna az egész, „get back to the office”. Minden amit megtanultunk és megtapasztaltunk az kuka.
https://www.bbc.com/worklife/article/20210323-the-bosses-who-want-us-back-in-the-office
Aztán akkor jönnek az ilyen hirdetések, ahol ez juttatásként van feltűntetve. Segítek….ez NEM juttatás. A céges laptop és a céges mobil után ez sem az. Utóbbi kettő a munkához kell, szóval juttatásként beírni nagyon gáz. A home office-t inkább elvárásnak, a kötelező minimumnak érzem. Főleg úgy, hogy ha egy vállalat ezt jól csinálja, akkor ezzel pénzt takaríthat meg, miközben jelentő munkavállalói elégedettséget szerez. Ez a két legyet, egy csapásra remek példája. A pulykapénz pénzbe kerül, itt meg lényegében ingyen ad valamit, amivel költséget takaríthat meg. Csak jól csinálni nehéz az ilyet, mert itt bizony ki kell dolgozni a részleteket:
- lehet egy kisebb iroda is elegendő. Bérleti díj csökkenhet, kevesebb a rezsi.
- bejárással kapcsolatos költségek is alacsonyabbak lehetnek – akinek van cégautója.
Nézzük a kevésbé forintosítható előnyöket:
- kinyílik a munkaerő-piac: lehet olyat is foglalkoztatni, aki már az ingázási távolságon kívül van.
- motivációs eszközzé válhat, ami ráadásul ingyen van
- a nem kiégett dolgozó, általában lojálisabb tud lenni és termelékenyebb mint a kiégett dorid.
Fénysebességgel terjedtek el és fejlődtek tovább a kollaborációs eszközök. Videós megbeszéléseket lehet tartani full HD-ben egy teljes csoporttal. A mobil használata nélkül tudsz felhívni akárkit, de szöveges párbeszédet is le lehet folytatni SMS nélkül. Tíz éve ilyen formában erre még nem lett volna lehetőség, de ma már 10 perc alatt bármelyik cégnél kialakítható hasonló.
Nincs bizalom!
Jogos pont, de aki lógós, kókler munkaerő, az eddig is és home office-ban is megtalálta/megtalálja a módját, hogy ne dolgozzon munkaidőben. Ha ilyen, akkor miért kellett felvenni? Miért kellene az ilyen munkavállaló alapján általánosítani és azt is megszivatni, aki amúgy napi legalább nyolc órát a gép előtt van és teszi amit kell? Én például napi 1 óra 40 percet spórolok – spórolnék – meg az otthoni munkával, de ennél többről van szó. Nem ülök be az autóba, tehát nem termelem a dugót. Nem szennyezem a város így is rossz levegőjét. Nem termelek üzemanyagköltséget. Nem használom a céges kávégépet, nyomtatót és mosdót. Sőt mi több, nem csak nyolc órában dolgozom, mert a reggeli kávé alatt már a céges levelezést olvasom és este hétkor is doksit írok, ha az kell.
Miért?
Azért mert a munkavállaló is ad és én is adok. Ha ő nem ad, akkor én sem teszek semmi pluszt. Rugalmasságra, rugalmasság a válasz. Kétség ne férjen ahhoz, hogy bizony ha 15 percre ki kell ugranom kóláért a sarki boltba, akkor délután kettő ide vagy oda, meg fogom tenni. Ugyanennyi elmenne a céges kávégépből lehúzott kávé megivásával is. Ez egy kölcsönösöen előnyös kapcsolat és mivel a munkáltató bízik bennem és rugalmas, én is az leszek.
Utálom azt a kifejezést hogy innovatív. Innovatív megoldás, innovatív munkahely. Milliós és milliárdos tételek mennek el innovációra és itt van egy olyan, ami lehet kölcsönösen előnyös. Nyilván óriási innováció egy O365 bevezetés, IT Business fizetett cikkbe tökéletes téma, de ez mit ad hozzá a munka változásához? Úgy körülbelül semmit.
Ez lehetne a munkavégzés mikéntjének innovációja, de 10-ből 9 vállalat – a hirdetések alapján – ezt nem innivációnak fogja fel, hanem prémiumként. Na ilyen munkahelyre soha az életben nem megyek.
